Felvettük!

2013. október 28-án az idei indián nyár legmelegebb napján délelőtt 10-kor egy pestújhelyi kis utcában találkoztunk, hogy aztán hangszerekkel megpakolva bevessük magunkat egy félhomályos stúdióba. Nem másért történt ez, minthogy megkezdjük a 8. Kolompos CD hanganyagának rögzítését. Az alábbiakban pár gondolat erejéig bepillantunk a stúdiószobákba, illetve a kulisszák mögé.

Kezdjük ott, hogy a „Pünkösdi királykisasszony” címet viselő új mesés hanghordozónk hallhatóvá tételét a szintén mesés nevű Mandula Jocó hangmesternek köszönhetjük, aki (mint az Aranypók) ügyelve a részletekre tologatta a potmétereket, állítgatta a mikrofonokat, s ahogy haladtunk előre, egyre otthonosabban mozgott a zenéink, hangszereink között. Mire a mesejáték felvételéhez értünk, már teljesen egy húron pendültünk, így külön élmény volt számára ennek a felvétele, mert, ahogy Jocó fogalmazta, vizuálisan megjelent előtte a cselekmény, és teljesen magával ragadta a történet. Mindemellett ugyancsak pillanatok műve volt, hogy megismerkedjen az offenzív, szünetmentes humorral táplált „Kolompos fílinggel”, amivel egy percre sem hagytuk mosoly nélkül. Ezzel optimális feltételek alakultak ki, hogy a legteljesebb jóérzéssel elkészíthessük a várva várt új CD-t, ami reményeink szerint az eddigiek közül a legjobb lesz.

Erre talán a legfőbb garancia a nyár végétől folyamatosan „csepegtetett” zeneanyagok, új muzsikák sikere, s reményeink szerint az a fajta zenei innováció, miszerint új hangszerek bevetésével új, eddig ismeretlen, de remélhetően nagyon kellemes hangzások megszólaltatásával még többen megszeretik majd az általunk megszólaltatott magyar népzenéket. Ennek érdekében az idei lemezünkön két tucatnál is több (!) instrumentumot szólaltatunk meg a legegyszerűbb hangkeltő eszközöktől (kolomp, csörgő-zörgők, csettegők-csattogók, csengők-bongók, brekegők-csiripelők) a nagydobon, ütőgardonon keresztül a legbonyolultabbakig. A stúdiómunkákat a zenei alapok felvételével kezdtük, utána következtek a kiegészítő hangszerek, hangzások, zajok, zörejek, majd a fiúénekek, a gyerekhangok, végül Benedek Krisztina énekei.

Hétfőn, az első napon a moldvai összeállítással indítottuk meg a felvételek sorát, amit a csendesebb „Mit mos, mit mos levél katicája” című gyerekdal és a vidám hangulatú „Virágéknál ég a világ” zenei alapjai követtek. Ez a nap döntően a pengetős hangszerekről szólt, mert a gitáron, tamburán kívül két vadonatúj hangszer is erősítette ezt a szekciót, mégpedig a mandolin és a brácstambura. Utóbbiról annyi érdekességet hadd említsek meg, hogy ez a gitárhoz hasonló hangszer a tamburazenekarok fontos tagja, de a Sárközben vonósokkal együtt is szerepel. Ehhez képest, amikor Zoli ötlete nyomán elkezdtünk eladó hangszert keresni, mindösszesen egyet találtunk az országban szerencsénkre egy igen kiváló példányra bukkantunk, amit azon nyomban meg is vettünk, így azóta a táncházainkban is rendszeresen hallható igen markáns, átütő hangja. A mandolin kevésbé szerves része a magyar népzenének, mégis ezekből sokfélét lehet kapni. A mandolin lágyabb, fényesebb, teltebb hangzású, mint a tambura, ezért ez is egy új színt hozott a Kolompos hangzásvilágba.

Kedden hatalmas léptekkel haladtunk tovább! E naptól fogva immár számítógépes bitek formájában is létezik az utóbbi hónapok nagy slágere a „Három szabó legények”, az egyik kedvenc játékunk a „Szervusz kedves barátom, gyere vélem táncba” és egy olyan kedves kis történet, aminek az alapját, a „Teríti a lány a vásznat” kezdetű dalocskát sokan ismerhetik már a táncházaink szünetében tartott énektanításról. Szintén ezen a napon került a winchesterre két lírai hangvételű opusz, a „Kis kece lányom”, s rögtön utána a minden Kolompos tábort lezáró hajnali nóta a „Haza is kéne már menni”. Ezzel zárul majd a 2013-as Kolompos CD, s azzal a reménnyel énekeltük el ezt a dalt, hogy mind többen fogjuk ezt majd együtt fújni a következő években a következő táborokban. Ezen kívül még egy vonós muzsika zengett aznap a stúdió falai közt, ami egy szomorú aktualitás miatt lett lemezünk legbánatosabb kompozíciója. „Ez az utca,bánat utca” – dalolta sokszor kedvenc nótáját, egy széki lassút Dr. Halmos Béla, népzenész, zenekutató, a hajdani Sebő együttes, az első táncházas zenekar prímása, aki idén júliusban örökre letette a hegedűjét, s elszegődött az egyre terjedelmesebb „Égi zenekarba”. Az ő emlékének fejet hajtva készült ez az összeállítás széki dallamokból.

Szerdán következett a legnagyobb falat, a mesejáték. Mivel azonban az összes rögzítendő hanganyag közül ez a mese és a „Szervusz kedves barátom” közel két évtizede a tarsolyunkban lapul, nem okozott különösebb nehézséget a zenei alapok és a meseszöveg felvétele. Olyannyira nem, hogy utána azon melegében elkezdtük az effektezést. Erről annyit érdemes előre megjegyezni, hogy minden CD-nken igyekszünk a látványt hangokkal pótolni, így arra törekszünk, minél színesebb és „képszerűbb” legyen a zenei élmény. Ennek okán idén is sok effektust „gyártottunk”, s bár van egy jogtiszta hangeffekt-forrásunk, mi mégis a stúdió-béli „csináld magad!” megoldást választottuk. Tehát, ha valaki a cikk elején említett kéttucatnyi hangszerről olvasván elnéző mosollyal, két virtuális buksi-simogatás mellett arra gondolt: „Ja, persze, kéttucatnyi, miért nem rögtön három vagy négy…?”, szóval, ha akadt ilyen kétkedő olvasó, akkor az ő kedvéért (is) tételesen számot vetek a lemezen megszólaló hangszerekről, illetve az effektusokat (is) megszólaltató hangkeltő eszközökről.

A felsorolásban előbb kapnak helyet azok, amelyek különféle módon (vonóval, pengetve, ütve, csípve, fújtatva és fújva) szólalnak meg, s amelyekkel a zenei alapokat felmuzsikáltuk. Ezek a jól ismert hegedű (1), négyhúros brácsa (2), háromhúros brácsa (3), a bőgő (4), a tambura (5),a brácstambura (6), a mandolin (7), a furulyák (8), az ütőgardon (9), a nagydob (10), a gitár (11), a cselló (12), harmonika (13), kiscimbalom (14) és a metalofon (15). Hallható még a zeneszámokban is a kolomp (16), a vitézek menetelésekor pedig egy kézi csörgő (17) és egy nyeles csörgő (18). A haramia-csatában két kard (19) egy triangulum (20) és egy lánc (21) teszi még izgalmasabbá a küzdelmet, melynek a végén messzire repül a haramia kardja – itt megszólal egy madársíp (22). A teregető leánynak integető fiatal legény lóháton érkezik, amit kasztanyettával (23) és tikfával (24) illusztráltunk. A varázslatos, fennkölt pillanatokban szélhárfa/chime (25) csendül fel, míg Virágék háza táján a békasütő nyáresti hangulatért a vietnámi fabéka (26) felel, némi zolis, gyuris, gáboros, levis, sanyis ciripeléssel, szöcskeszöszöléssel, bagolyhuhogással színezve. Aztán, mire kivirrad Levél Katicéáknál, megszólalnak a madarak is, illetve jelen esetben a cserép madársípok (27), majd amikor már hazafelé ballagunk ismét előbújnak a tücskök-bogarak, köztük egy agogo (28) hangja ciripel és legvégül megkondul egy… - ezt úgysem hiszi el senki - …egy tükör…(29)! Nem vicc, ez a legbizarrabb hangkeltő szerkezet, ami Gábor találmányaként kapott helyet az arzenálban, és hihetetlenül harangszerű a hangja. Szóval 29, kicsivel több, mint két tucat hangszer és hangkeltő eszköz. Talán nincs is mit csodálkozni azon, hogy mire minden zörgő-börgő és egyéb, díszítő hangszer, plusz szólam, és effektus a helyére került, már csütörtök delet írtunk. Ekkor kezdtük el az énekeket felvenni, amivel el is telt az a nap.

Péntekre aztán elérkezett a stúdiómunkák megkoronázása, ekkor szerepeltek ugyanis azok a gyerekek, akiknek a hangját semmiféle effektus nem tudja helyettesíteni. Jöttek lányok Benedek Krisztina vezetésével, akik egyébként Cipóriska énekegyüttes néven is ismertek és velük énekelt Pálvölgyi Flóra is. És jöttek fiúk, köztük a rettenthetetlen Pálvölgyi legények, Levente és Kristóf, akik közül az ifjabb arról lett híres a 10. jubileumi Kolompos tábor "Kőleves-mese-délutánján", hogy bizony Vitézkapitányként nálánál két-három(-négy-öt?) fejjel magasabb katonákat egrecíroztatott ellentmondást nem tűrő hangon. Hogy milyen is az? No, hát többek közt ezt is hamarosan megtudhatja ország-világ, mert már csak hetek kérdése, hogy 2009 után idén egy teljesen új zeneszámokkal, egy jól ismert párválasztós mesével és egy népszerű párválasztós játékkal megjelenjen az új Kolompos CD, reméljük mindenkinek a legnagyobb örömére. Hallgassátok, szeressétek!

Timár Sándor