![]() | ||||||||||||||||||||||||
|
Az ősz legfontosabb eseménye az ország nagy részén termő szőlő szürete,
illetve az ehhez kapcsolódó ünnep. De nem csak a szőlő szüret, hanem
általában a termények, egyéb gyümölcsök betakarítása és a vásárok jellemzik
az őszt. /szőlőőrző dalok, szüreti játékok, muzsikák, vásári mulatságok
/ .
Esik az eső, az emberek készülnek a télre, a sok kinti tevékenység
után inkább a házaknál dolgoznak. Megelevenednek a fonók, a munka mellett
elérkezett a szórakozás, tánc és vígasság ideje. /fonóbeli játékok,
mesék, táncok /
A december a hideg évszak beköszöntét jelenti, az emberek mégis meleg
szívvel gondolnak rá, hiszen közeleg a Karácsony, a szeretet, a Fény
ünnepe. Ez az időszak a népéletben tele van babonás és vallási rítusokkal:
Miklós napi alakoskodás, lucázás-kotyolás, /termékenységi babonák, Luca
széke készítés, boszorkány meglesés /illetve a kis Jézus megszületését
köszöntő Betlehemezés.
Az új esztendő első találkozását új dalokkal, játékkal, tánccal, vígassággal
töltjük, mert a népi hiedelmek is azt tartják, amilyen az újév első
napja, olyan lesz az egész esztendő. /Regölés, Újév-köszöntő, Háromkirályok
dala /Idén új színfolt a műsorban a Csodaszarvas-legendának a felelevenítése.
Áll a bál. Vízkereszttől Húshagyó keddig tart a mulatságok, bolondozások,
álarcos, maskarás bálok időszaka. /Farsangi szokások, játékok, táncos
- ügyességi vetélkedők /
Az emberek megelégelték a telet, a szabadba vágynak, várják a mindent
megújító tavaszt. Naphívogató, esőcsalogató dalokkal igyekeznek siettetni
a természet újjászületését. /tavaszköszöntő dalok, Gergely-járás, naphívogató,
esőcsalogató dalok, Kiszézés, Zöldág-járás /
Itt a tavasz, itt a jó idő. Jókedvvel köszöntjük a "csodát",
a természet megújulását, vidámsággal a Húsvétot - Jézus feltámadását.
/húsvéti szokások, locsoló versek, locsoló dal, locsolkodás /
Legszebb hónapunk is megérkezett, az első nagy melegekkel, a virágba borult természettel. Májusfa állítással, pünkösdi királyválasztással ünnepeljük a tavasz kiteljesedését. /májusfa, pünkösdi királyválasztó, pünkösdi királynéjárás /
Jönnek a huszárok Az 1848-49-es szabadságharc korának hangulatos bemutatása lepedőre festett falusi táj díszlettel, huszároknak öltözött gyermekszereplőkkel, kisdobossal, zászlóvivővel, katonákat búcsúztató, fejkendőt viselő, keszkenővel integető lányokkal, verbunkos tánccal, muzsikaszóval.
A pünkösdi királykisasszony gyermekekből választott, "felbajuszozott" öreg királyok, koronás, fiatal trónörökösök, pünkösdi királyfi, pünkösdi királykisasszony, baldachint tartó udvarhölgyekkel, koszorús lányokkal, májusfás vőfély, a királykisasszonyt kísérő pajzsos, fakardos, falovas, sisakos páncélos vitézek, királyságok, mese, ének, muzsikaszó, vidám táncmulatság.
Vitéz Levente Hogyan nevetteti meg, s kapja feleségül Vitéz Levente a Király szomorú leányát, később hogyan találja meg a Háromfejű Sárkány által elrabolt Királykisasszonyt, miközben vándorol vidékekről, vidékekre, és érdekesebbnél érdekesebb muzsikákkal és táncokkal ismerkedik meg...erről szól a Kolompos mesetár legújabb, egyben eddig leghosszabb darabja. A Kolompos együttes valamennyi műsorán, népi hangszereken megszólaltatott élő zene hallható. Egy év alatt a következő hangszerekkel ismerkedhetnek meg a kicsik: hegedű, brácsa, nagybőgő, tambura, kiscimbalom, ütőgardon, nagydob, nádduda, brácstambura , furulya, gitár, kolomp, csengő, kereplő. Minden alkalommal tánctanítás és mulatság van, ahol a gyerekek egyszerűbb néptáncainkkal, azok alapelemeivel ismerkedhetnek meg.
Támogatóink:www.kilincs.hu www.metacandle.hu accord music ProLin Kft.
Kolompos a Gyermekekért Alapítvány Programozás: Simon Krisztián, Grafikai tervezés: Herendy Csilla, HTML, CSS: Karl Péter |
|||||||||||||||||||||||