2007-02-23
Kolompos hírek „egy szuszra”…
A nagyon öreg székely bátyót megkérdezték, mi a hosszú élet titka? Ezt válaszolta: „Nem szabad abbahagyni a szuszogást!”

A fenti anekdotát Borsai Leventétől, első négy gyermeklemezünk hangmérnökétől „gyűjtöttük”. Azóta is szuszogunk, bár ilyenkor, mikor már az utolsó szőrszál is kihullott a farsang farkából...

fonofarsang.jpg
Komoretto Gábor - Farsang a Fonóban
... kissé fáradtabban tesszük ezt, mint január közepén, amikor kezdődött a mulatság. Viszont a fent idézett adoma szellemében most „egy szuszra” próbáljuk leírni mindazt, ami utolsó írásunk óta bearanyozza mind a Kolompos, mind a Tisztelt Nagyérdemű életét! (Ezzel egyben egy újdonsággal is szeretnénk szolgálni gyakori látogatóinknak: eszerint többször szeretnénk rövid, könnyen emészthető hírekkel szolgálni az érdeklődőknek, s időnként egy-egy hosszabb lélegzetű „esszében” adnánk közre magvasabb gondolatainkat).

Mielőtt azonban egy visszatekintő elemzést adnánk közre az elmúlt 2-3 hét legfelemelőbb eseményeiről, két jó hírt szeretnénk közölni!

Itt van Vitéz Levente! – kazettán is

Sokan érdeklődtek, hogy lesz-e MC (kazetta) formátuma a tavaly megjelent Vitéz Levente lemezünknek. Januárra ígértük, hogy kapható lesz, azonban egy kicsit elhúzódott a gyártás, de mostantól már megvásárolható a Kolompos rendezvényeken!

MKVM – azaz „Kávémúzeum”, illetve „Kultea”

A másik jó hír pedig mindazon kedves családoknak szól, akik a főváros szívében laknak, közelebbről az V. kerületben. Itt található - a Bazilika tőszomszédságában - a Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum, mely tavaly egy alkalommal már otthont adott egy remek hangulatú karácsonyi Kolompos mulatságnak. Már akkor szóba került egy esetleges „folytatás” lehetősége, s ma már biztos, hogy idén márciusban, annak is 18. napján újra „kávéillatú Kolompos-délelőtt” vár ránk, és mindazokra, akik megtisztelnek kitüntető figyelmükkel. Reméljük, hogy ebben a jól megközelíthető, nagyon igényes előadóteremben, a jövőben többször is fogunk Kolompos mulatságokat, és gyermektáncházakat tartani. Részleteket a múzeum honlapján lehet megtekinteni: www.mkvm.hu . Cím: 1051 Szent István tér 15. Telefon: +36 (70) 317-7008 ; +36 (1) 301-0622. Szeretettel várunk mindenkit!

Kolompos farsang

Nos, hamarosan itt a tavasz, elmúlt már Hamvazószerda is, amíg derékig álltunk a farsangban, influenzajárványokban, és „egyéb szorongatásokban”, miközben testünknek-lelkünknek azt a furcsaságot is fel kell dolgozni, hogy idén a Tél, mint olyan ELMARADT!

Nem maradtak el viszont a télűző Kolompos farsangi mulatságok, mert ezek reméljük, olyan vitaminok (mind a léleknek, mind a testnek), amelyek segítenek átvészelni ezt a nyomasztó időszakot. Idén a télűzést-farsangolást négy helyen kísérte „gyümölcsözön”, ami számszerűleg azt jelenti, hogy 2007 farsangján 35 kiló banán, 34 kiló narancs, 32 kiló alma, és 20 kiló sárgarépa került késeink alá. Ez majd másfél mázsa ízletes finomság! Reméljük, az ízek, színek, vitaminok tobzódása a gyerekeket is arra sarkallja, hogy csoki, cukorka, csipsz helyett inkább ilyesmiket „követeljen” a szülőktől, s onnantól kezdeve, Anyák, Apák, rajtatok a sor, hogy az egy mozdulattal kibontható-tálalható édességek helyett esti program legyen a gyümölcsök, zöldségek hámozása, darabolása, jóízű elfogyasztása.

Kolompos Farsang a Benczúr Házban

… és ha valaki még nem tudná, hogyan is zajlanak ezek a mulatságok, álljon itt tanulságul a február 11-ei bál, amit a Benczúr Házban tartottunk.

Már napokkal előre készültünk a nagy eseményre. Egyeztettünk, számolgattunk, tervezgettünk, műsort szerkesztettünk. Kitaláltuk a díszleteket, a műsorszámokat, és vártuk a nagy napot. Jóval korábban érkeztünk, mint szoktunk, mert elő kellett készíteni a termet, a jelmezeket és a meglepetést (a finomságokkal teli tálcákat) E cikk szerzője személyesen válogatta ki és vette meg a gyümölcsöket, zöldségeket, hogy azt egy jól összeszokott csapatként a műsor előtt közösen meghámozzuk, felaprítsuk és szépen tálaljuk. A végeredmény: a közel háromszáz jókedvű vendég, közülük – főleg a kisebbek – jelmezekben, álarcokban úgy távozott, hogy „tavaly sem volt rossz, de idén még jobb volt!”

ZENEAKADÉMIA

Még javában tombolt a farsang, amikor másutt már a Kikeletre készültünk. És nem is akárhol, hanem a magyar zenei élet fellegvárában, a Zeneakadémián!

Nem kívánunk előre végső következtetéseket levonni az eddigi tapasztalataink nyomán, hiszen (mikor e sorokat írom) hátravan még egy koncert február 25-én, de annyit elárulhatok már most, hogy eddig óriási az érdeklődés és a siker, és bízunk benne, hogy a szervezőknek is tetszik, így talán lesz folytatás is! Repes a szívünk és a lelkünk, amikor e beharangozó sorokat írjuk hamarosan megjelenő cikkünk előzeteseként, mert Kodály Zoltán is álmodott valami ilyesmit, hogy ennyi kisgyermek tapsol és örül a magyar daloknak, zenéknek. Igyekszünk méltók lenni hozzá, követni az ő útmutatásait, módszereit!

Kispesti Nagyremények

S ha már visszatekintünk az időben, meg kell említenünk egy közel 84 éves történelmi múlttal rendelkező, a XX. század első negyedében a helyi munkások közadakozásából épült intézményt, ami a közelmúltig Kipesti Munkásotthon néven volt ismert, ma viszont már hivatalosan Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház a neve.

Itt volt egy igen kellemes találkozásunk a kispestiekkel, s mivel ez a terület kicsit távol esik minden ismert táncházunktól, sok új arcot láttunk a közönség soraiban. Mostanra már őket is kedves ismerőseink közt tarthatjuk számon, mert – elmondásuk szerint - nagyon nagy sikert aratott bemutatkozásunk és visszavárnak bennünket. Örömmel megyünk, mert minden adottsága megvan a háznak igényes programok megszervezésére, lebonyolítására. Igaz, a nagyszabású felújításnak még csak a felénél tartanak, ezért a nyáron be is zárnak, de már most látszik, hogy ez egy fontos kulturális központ lehet a jövőben.

Zárszóként a kispesti jelenről: remek hangtechnika, otthonosság és barátságos, lokálpatrióta közönség tette emlékezetessé ezt a délelőttöt számunkra is.

„MOM”

Komoly hagyományokra kezd szert tenni a XII. kerületben időről időre megrendezett Kolompos koncert, mint ahogy komoly hagyományokra tekint vissza a MOM Művelődési Ház is (mai nevén Hegyvidéki Művelődési Központ), főleg annak tükrében, amit ez a régóta prosperáló intézmény tett a népzene, néptánc, táncház, és az egyéb társművészetek istápolásában. Olyan ősi-hősi „fellegvár” ez, ami minden, ma már őszhalántékú táncházasnak ifjúkori emlékeket idéz, s most ők idehozzák gyermekeiket, netán unokáikat megtanítani a magyar néptánc, népzene szeretetére. Szeretjük ezt a helyet, és úgy érezzük, a „hely” is szeret bennünket.

Nyugati végeken…

Kezdetben volt egy „filharmóniás turnénk” ezen a tájékon, több város is szerepelt a turné helyszíneként. Nem sokkal ezután kaptunk meghívást Sopronból, szerepeltünk Győrben, aminek folytatása, újrafogalmazódása ígérkezik, és kaptunk meghívást Mosonmagyaróvárról, ahol kéthavonta szerepelünk a Piarista Iskolában.

Csornán sem először koptattuk a színpadot február 12-én, mert a filharmóniás fellépések után Lengyel Sándor, a Rábaköz hagyományának kiváló ismerője, egyben a csornai Pántlika együttes és az Alapfokú Néptánciskola vezetője többször is meghívott bennünket. Idén először a Csornai Művelődési Központ tett egy olyan gesztust felénk, hogy önálló színházi előadásra hívja meg a Kolompost. Két hangulatos koncert után azt lehet mondani mindkét fél részéről: Megérte! Várjuk a folytatást!

Kolompos az iwiw-en

Haj, emberek, haladunk a korral! Ez azt jelenti, nem mi öregszünk, hanem a gyerekek és a technikák fejlődnek! Épp a napokban beszélgettünk arról - Vác felé robogva egy fellépésre -, hogy akár 15 éve is, egy „science-fiction”-be illő jelenet lett volna, hogy a Kolompos a saját kisbuszával száguld egy fellépésre, miközben mindenkinek a zsebében ott lapul egy maroktelefon, esetleg egy laptop, palm-top, vagy egyéb, fura nevű szerkezet, amivel bárhonnan lehet műsort szervezni, kommunikálni, nem beszélve az Internetről. Bizony, még ma is sok szervező hitetlenkedve kérdez vissza („MENNYI??”), amikor azt mondjuk: van közel ötezer „hírlevelesünk”, ami gyakorlatilag minimum tizenötezer embert jelent, ha családokban gondolkodunk, tehát ne aggódjon, mi mindent megteszünk azért, hogy megtöltsük a színháztermet. Ez így egy eléggé fellengzős, nagyképű költői túlzásnak tűnik, de rendszerint ez így szokott történni. És olyankor a megrendelő elcsodálkozik, mi meg mosolygunk a bajszunk alatt. De ez így jó.

És most itt ez az „iwiw”. Először ezt a virtuális ismerősi kört egy csacskaságnak tartottuk, ahol régi barátok, osztálytársak, szerelmes tinik keresgélik egymást (bár nincs is ennél szebb dolog!). Mivel nem volt sem tapasztalatunk, sem rálátásunk (sem időnk ennek a „jelenségnek” a megismerésére), nem érzékeltük azokat a lehetőségeket, amiket ez a szolgáltatás rejt. Aztán jött egy botrány, amiről nem szeretnénk részleteket írni, a lényeg, hogy egy borongós őszi napon a mi, és a 2006. júniusától októberig összegyűlt 261 ismerősünk legnagyobb meglepetésére eltűnt a Kolompos az iwiw-ről! Pontosabban nem tűnt el, csak átalakult! Nosza, hamar regisztráltunk egy új „Kolompos Zenekart”, ahol már tudatosan kerestük és fogadtuk az ismerősöket, így ma már közel 1700 fogadott (oda-vissza) bejelölésnél járunk. Új embereket, ismerősöket, intézményeket értünk így el, ami azt is jelenti, hogy néhány hónapja egy nem saját irányítású kommunikációs felületen is igyekszünk helyt állni.

Vagyis, aki manapság jelöli be a Kolompos Zenekart az „iwiw”-en, biztos lehet benne, hogy 24 órán belül választ kap.

Köszönjük kitartó figyelmeteket!

T.S. - Kolompos